Hozzászólások száma : 25 Join date : 2015. Jul. 24.
Tárgy: After the birthday ball - Cissa & Reg & Sirius Hétf. Júl. 27, 2015 7:49 pm
I love all the
DIRTY TRICKS & TWISTED GAMES
You play on me...
Őszintén be kell vallanom, hogy abszolút nem vagyok oda a családi bálokért. Csupa olyan ember, akit alig ismerek, mégis kedvesnek kell lennem velük, ráadásul a szüleink még a Roxfortból is kikértek minket, hogy megünnepeljük ezzel a nagy bállal Regulus születésnapját. Ez volt velem is tavaly, mikor nagykorú lettem, és már akkor sem élveztem. Gyanítom Reg ugyanígy van vele, én mindenesetre borzalmasan unom az egészet, sosem voltam annyira bájologásban. Főleg mivel rengeteg olyan rokonom van, akiket idegesítőnek találok, de melyik családban ne lenne ez így? Tehát a bál nagy részében igyekeztem elkerülni a rokonokat, és egy sarokban döntöttem magamba az újabb és újabb pohár pezsgőt. A bál végén megkönnyebbülten sóhajtok fel, és indulok is ki rögtön a bálteremből, hogy levegyem magamról ezt a kényelmetlen dísztalárt.
A legelső szobába nyitok be, ahol reményeim szerint senki sem fog zavarni: a könyvtárba. A bálokon általában senki nem jön be ide, hiszen olyankor az emberek csak a szórakozással, az ivással, és a tánccal foglalkoznak, nem pedig a poros kötetekkel. Én sem gyakran jövök ide, sosem szerettem úgy olvasni, mint az öcsém: én legszívesebben újságokat, vagy képregényeket veszek a kezembe, valahogy azok mindig is jobban lekötöttek, mint a rendes könyvek. Meg különben sincs türelmem huzamosabb ideig egy helyben ücsörögni, csak azért, hogy olvassak.
Mivel a helyiség elsőre üresnek tűnik, és nem is gondolom, hogy lehet itt valaki, ezért az első dolgom az, hogy megszabaduljak a fránya dísztalártól. Le is dobom azt az egyik fotelbe, az ingem nyakán pedig kigombolom a gombot, és máris sokkal jobban érzem magam. - Végre, szabadság! – Sóhajtok fel hangosan, majd még beljebb megyek a polcok között és akkor… meglátom Narcissát. - Narcissa? Te hogyhogy itt? – Kérdezem meghökkenve. Nem vagyunk valami jó kapcsolatban, mióta úgy döntött, hogy játszani fogja a mardekárosok királynőjét, azóta pedig nem is beszéltünk egymással. Kicsiként egész jól kijöttünk, de azóta sok minden megváltozott. Bella például továbbra is a kedvenc unokatestvéreim közé tartozik, míg Cissával eltávolodtunk egymástól, amikor a süveg a mardekárba osztotta, és teljesen fagyos lett közöttünk a hangulat. - A bálnak már vége. – Mondom neki kissé hűvösen.
Hozzászólások száma : 17 Join date : 2015. Jul. 23. Age : 26 Tartózkodási hely : Black kastély
Tárgy: Re: After the birthday ball - Cissa & Reg & Sirius Kedd Júl. 28, 2015 4:05 pm
Semmit sem szeretek jobban, mint a bálokat, pláne akkor, ha a családom szervezi azokat. Olyankor mindig vannak az estének olyan percei, amik igazán felejthetetlennek bizonyulnak. A mai sem volt másként, Regulus unokatestvérem születésnapja került a terítékre, és habár rajta nem annyira láttam, hogy élvezné a figyelmet, én azért, helyette is, minden percét kiélveztem az eseménynek. Elengedtem magam, önmagamat adtam, mint mindig, és olyan lánnyá váltam, akit nemcsak a szülei, de a testvérei, és más rokonai sem tudtak csak lesütött szemekkel nézni. Talán csak én élveztem jól magam az estén, rengeteget ittam a nyelvemet, és a torkomat egyaránt égető lángnyelv whiskeyből, és a hagyományos etikus viselkedéstől elszakadva, felszabadultan táncoltam a combjaimat alig takaró estélyi ruhámban. Megszámlálni sem tudom, hogy hányszor láttam a családom arcán a rosszallást, de őszintén, nem érdekelt, nem nagyon tudott meghatni.
A bál hamar véget ért. Nem volt kedvem a szüleim kioktató szavait hallgatni, ezért inkább a folyosók felé vettem az irányt, és a kastély legunalmasabb helyiségébe, a könyvtárba nyitottam, és fészkeltem be, hátha ezzel megóvom magam az igencsak kellemetlen társaságtól. Mindössze csak pár percig ültem az egyik kényelmesnek bizonyuló fotelban, éppen, hogy csak beleszívtam a kastélyban lebizniszelt kábító bűbájjal ellátott cigarettaszálba, amikor nyílt az ajtó, és valaki belépett rajta. Egy ideig csak az alakját láttam, férfi volt, vagy inkább fiú, majd a hangját is meghallottam. Rögtön felismertem. Kelletlenül elmosolyodtam a szavaira. - Csak kipihenem a bál fáradalmait. - válaszolom neki, majd megvonom a vállaimat. - Igen, tudom. - biccentem oldalra a fejemet, alulról nézve fel rá. - Éppen ezért gondoltam kihasználom a rokonaim vendégszeretetét. Vagy nekem az már nem jár? - kérdezek vissza, utalva arra, hogy mióta az iskolában kiderült, hogy vérbeli kígyó vagyok, két szónál többet nem beszélt velem. Pedig gyermekként még igazán jóban voltunk. Azóta viszont sok minden megváltozott.