Joy or bitternes? - Justitia & Rhae

Nem tudnám megmondani, hogy ma miért vagyok izgatottabb a megszokottnál, de valamiért mégis így van. Foghatnám arra, hogy ma lesz az első természetjáró szakkörös találkozás, vagy arra, hogy izgulok az egyik kikapandó házidolgozat miatt: mindenesetre az biztos, hogy ma kivételesen nem azzal foglalkozom, hogy választ találjak azokra a kérdésekre, hogy, hogyan tudok visszamenni? Találok-e majd egyszer egy rendes működő időnyerőt, és sikerül majd megszereznem? Mi lesz Freddel, aki ugyan itt van, de nem emlékszik rám? Egyáltalán, hogy került ide? Nem, ezeket a kérdéseket most mélyen elzárom a tudatom egyik rejtett részére, és egész egyszerűen csak a Roxfort ügyes-bajos dolgaival vagyok hajlandó foglalkozni. Azt hiszem, ez amúgy is segít megelőzni a korai őszülés kialakulását.

Órák végeztével tehát, viszonylag vidáman indulok el a szakkörre, aminek ugyan van kijelölt terme, de az elnök úgy döntött, hogy ha már a természetjárásról van szó, és szép idő van, az első találkozást, azt a szabadban ejtjük meg. Mikor kilépek a bejárati csarnokból, egyből megcsap a csípős, őszi levegő, de ezt a hűvöset ellensúlyozza az, hogy a nap viszont minden erejével szórja a földre a melengető sugarait. Tényleg nagyon szép az idő: a fák már színes ruhába öltöztek, néha el-elhullajtva egy-két levelüket, de most teljes őszi pompájában lehet látni a kastély birtokot. Gyönyörű. Tényleg nem is lehetne jobb nap megtartani a szakköri foglalkozást. Még jobban kiszélesedik a mosolyom, amikor meglátok pár nem túl ismerős arcot a távolban, annál a fánál gyülekezni, ahol megbeszéltük a találkozót. Hamilton professzor még nem jelent meg, így csak két ismeretlen lányt, és egy fiút látok, amint épp azt vitatják meg, hogy vajon mire is számíthatunk ma.

- Sziasztok! – Köszönök nekik barátságosan, amint egészen közel érek hozzájuk.
- Szia. – Köszön barátságosan az egyik lány, akinek szőke haja szinte, világítónak tűnik ebben a ragyogó napsütésben.
- Mia vagyok, azt hiszem még nem nagyon futottunk össze. – Nyújt kezet.
- Hatodév, Hollóhát. – Gyorsan megrázom a kezét, és én is bemutatkozok.
- Rhae, hetedév, Hugrabug. – Mosolygok.
- Steve. Griffendél, ötödév. – Mutatkozik be a fiú is biccentve.
- Akkor már csak én maradtam, igaz? – Kérdezi, a félhosszú, fekete hajú lány.
- Nell, szintén Hollóhát, negyedév. – Neki is barátságosan biccentek. Vegyes a társaság, de mindenki elég barátságosnak tűnik. Kíváncsi vagyok, hogy összesen, végül mennyien leszünk.

Words: 366 || Notes: Remélem tetszik Legközelebb igyekszek jobbat alkotni xD