Jackson I. Young

Jellem? Mért vagy te ennyire kíváncsi? Na, de akkor lássuk csak miből élünk.

Én egy igazi menőarc vagyok, tudod. Mindenki szeret, de a barátaim csak azok lehetnek, akik kiérdemlik. A szavam szent a többiek számára, kivéve azt a lányt, ki elérhetetlenné tette magát. Nagyon könnyen felidegesítem magam, nagyon kis dolgokon, de alapvetően egy kiegyensúlyozott kölök vagyok. Szeretek kalandokba keveredni, ezek miatt azonban elég sok büntetőmunkában volt már részem. Rendkívül nagy bajkeverő vagyok, ez a menőségem alapja, na meg persze az is, hogy emberséges vagyok. Nem szeretem, ha valaki bántja a kisebbeket, vagy a gyengébbeket, ugyanakkor ezt néha én sem tartom be. Az emberekkel alapvetően kedves vagyok, de nagyon könnyű kivívni a haragomat.

Humorérzékem messze híres az iskolában. Szeretem megtréfálni a nálam idősebb diákokat vagy akár a tanárokat, de sosem felejtem el, hogy hol a határ, ezért nem csaptak még ki, na meg persze az aranyvérűségem és befolyásom miatt sem. Azt is bevallom, hogy nagyon szeretem bámulni a nőket és szoknyapecér vagyok, de a szívem a világ legszebb lányáért dobog mindörökké. Ha kell még küzdök is érte.
Na, remélem ennyi elég lesz jellemnek.

Szóval meséljem el a történetem? Hát jó, akkor kezdjük, de előtte ígérd meg, hogy senkinek nem mutatod meg vagy mondod el a levél tartalmát, bízom benned. Nos, hát akkor el is kezdeném.
Ha már történet, akkor legyen címe is. Nem igaz?

Na, ez egy nagyon sokatmondó cím, nemde? Ki ne találkozott már háromlábú emberrel? Viszont ezt, nem most szeretném kifejteni, ráérünk, nyugi van.
Ugye azt már tudod, hogy mikor születtem és hol, de azt még nem árultam el, hogy kik a szüleim. Én igazándiból mondhatom azt, hogy hárman neveltek, ugyanis anyám: Suzan és apám: Eldrige tíz éve elváltak, anyám pedig egy évre rá újra férjhez ment egy félvérhez. Na, ja. A doki szerint valószínűleg a sok sokkhatás miatt jött elő a diszleksziám, de én ebben nem hiszek, mert már előtte is voltak problémáim a betűkkel. ja és igen, elég hamar elkezdtek olvasni tanítani. Nagyjából négy-öt éves lehettem, amikor anyám elém tolt egy könyvet, hogy ezt, egy hét múlva el kell tudnod olvasni. Ezzel nincs is semmi baj, meg tudtam csinálni, de a betűket már akkor is kevertem. Ezt a szüleim a fiatal korom számlájára írták, ellentétben a későbbi dilidokival.
Na, de elég volt ennyi a régi életemből. Nem szeretnék róla többet írni, mert akkor elmegy az összes kedvem az írástól, pedig most veszem csak észre, hogy még nem is hibáztam olyan sokat.

Mivel anyáék elváltak és anya elég gyorsan talált magának egy másik palit, ideköltöztünk Magyarországra és ennek köszönhetően most tudok magyarul. Ez eddig ugye két nyelv: angol és magyar, a másikat meg majd később.
A költözéskor lehettem olyan hét éves, vagyis ilyen fiatalon sokkal gyorsabban megtanultam a nyelvet, mint anyukám. Anya felvette a pasi nevét, apámét meg eldobta, ennek köszönhetően lettem Young. Előtte Nott voltam. Nem értem, mért pont Young, mert ez nem túl magyaros, de, hát eleve a férfi sem magyar, ő is Angliából költözött át Magyarországra, még gyerekkorában és nem tud angolul. Tizenegy éves koromig nem történt túl sok dolog, de az új apámat kezdtem nagyon megszeretni, mára pedig nem is érdekel, hogy van egy igazi, vér szerinti apám is.

A Roxfort előtt magyar iskolába jártam, mégpedig Debrecenbe, ahol a különleges betegségem ellenére osztályelső voltam. Lehet, ebbe benne van az is, hogy varázsló vagyok, de szerintem ezt magamtól csináltam, ugyanis, ha valamit elhatározok, azért addig küzdök, amíg úgy nem lesz.
Betöltöttem a tizenegyet és a rákövetkező nyári szünetben meg is jött a roxforti levél, aminek nagyon is örültem. Emiatt azonban fel kellett utaznunk Londonba. Bevásároltunk és a pályaudvarról elindultam az iskolabusszalvonattal. Már a vonaton észrevettem, hogy rengeteg csinos lány van az évfolyamon és egyszer csak megláttam egy különösen szépet. A nevét a mai napig nem tudom, pedig ő az évfolyamelső és leginkább ő inspirál a tanulásra. Neki köszönhetem, hogy az évfolyam legjobbjai közé tartozom, ami öt év alatt nem változott meg. Persze én vagyok a korosztályom legmenőbb pasija, valamint iratokat is tudok hamisítani, de ez már csak egy piszkos kis titok, ami, ha valakit nagyon érdekel, utánanéz. Nem sok kuncsaftom volt eddigi életem során, de pont elég, ahhoz, hogy nem kell apám vagyonából élnem. Mármint az eredeti apáméból. A sulis éveimről ennyit mondanék, mert túl sok dolog nem történik.

A szünetekre általában nem maradok a suliban, hanem Eliottal (nevelőapu), anyuval és az öcsémmel elmegyünk Olaszországba és mivel nagyon sokat voltunk ott, rám is ragadt a nyelv. A középső nevem is emiatt kaptam, még amikor tizenkettő voltam, ezért is van olaszos hangzása. Szóval a címet már ki is veséztük, mert meg van a három nyelv, az, hogy diszlexiás vagyok megmagyarázza, hogy mért cseréltem fel két szót és gondolom, egyértelmű, hogy mért csak két lábam van.
Nagyvonalakban ez az én történetem, ha valamit még tudsz rólam, azt írd meg.

ELFOGADVA!

Na te kis perverz pö... Kiszedtem a kis külön kérelmedet, és örülök, hogy mindenképpen engem szeretnél. Na hát akkor csapjunk bele. Kulkov proffal ti ég és föld vagytok, remélem továbbra is megtartod nagyszájú hebrencs szokásodat. Na de azért óvatosan azzal a kőfeltörléssel, amikor épp a tanárnő lábára akaszkodva próbálsz alulról bekommandózni. Bátorságodért és pofátlanságodért és pálcád elképesztő merevségedért legyen házad aaaa HUGRABUG! Nyomás foglalózni és játszani. Panaszt ne halljak rád, mert én viszlek büntetőmunkára.