Hozzászólások száma : 23 Join date : 2015. Jul. 26.
Tárgy: Not my fault - Kieren & Rod Szomb. Aug. 08, 2015 10:44 pm
Ha van valami amit rühellek, akkor azok a több tekercses házidolgozatok, amiket BBT-re kell írni, és nem elég lekopizni valamit, amit találok mondjuk könyvtárban, erre erőt és időt kell fordítani. Elvesztegetem az időm, komolyan, nem értem mi értelme van unalmas kérdéseket taglalni, és szerintem még ennyi hülyeséget egy dolgozaton belül sem írtam le, mint ebben. A legutóbbiban. Már arra se emlékszem miről kellett volna szólnia, csak azt hogy Vulkov nem díjazta, és most emiatt sétálok fel az irodájába, mivel óra végén közölte hogy látni akar négyszemközt. Elképzelésem sincs miért, tényleg. Nem is rendetlenkedtem az órán, az könyvhalom sem miattam repült szanaszét, csak instabilan volt feltornyozva és a véletlen bűbájom lefújta. Elvégre ma szél fuvallatot kellett idézgetnünk, de mi a halálnak, teljesen értelemlen varázslat, csak úgy mint a köd és a szivárvány. Az első emeleti lépcsőn ballagok felfelé az iroda felé, és közben pacsizok egy ismerőssel, aki érdeklődik hogy mit keresek itt. Csak nevet amikor közlöm hogy hová megyek, és utamra enged, így tíz perccel később bekopogok az irodába. Nem szoktam elmulasztani az ilyesmit, hiszen vállalom ha valami rosszat teszek. Bár nekem nem rossz, de ez nézőpont kérdése. A válasza után benyitok, és az asztala elé sétálok, nem most vagyok itt először, és valószínűleg utoljára sem. - Hívatott - igen, ennyit mondok köszönésképpen és nem ülök le, valószínűleg nem lesz hosszú, de mégis fel kellett másznom érte ide, az alagsorból. Micsoda energiapazarlás.
Kieran Kulkov Bűbájtan professzor
Hozzászólások száma : 26 Join date : 2015. Jul. 24. Age : 50 Tartózkodási hely : Worcester/Roxfort
Tárgy: Re: Not my fault - Kieren & Rod Hétf. Aug. 17, 2015 12:05 pm
16+ A HOZZÁSZÓLÁS NYOMOKBAN TRÁGÁR KIFEJEZÉSEKET TARTALMAZHAT
Felháborító! Hogy képzeli ez a kis.. utolsó mócsing! Mit képzel magáról?! Hogy merészel ilyet írni egy beadandóba? Na de mindegy is, lesz ennek még böjtje kisfiam. Dühösen az asztalra csapom a mardekáros fiú legutóbbi "munkáját", felállok és elkezdek fel-alá járkálni, olykor nekisétálva az asztal sarkának, vagy esetleg dühösen belerúgva a szék lábába. Egy nyavalyás mondatot nem tudott értelmesen megfogalmazni, pedig a Meteoronto recanto nem egy bonyolult bűbáj.
Feldúltan várom a fiút, aki nem is késlekedik sokáig. Hamarosan megjelenik az ajtóban. Kopog. Megforgatom a szemeim. Örülhetek, hogy egyáltalán eljött. Pálcám intésére kinyílik az ajtó én pedig semmitmondóan szólok hozzá. - Üljön le! - újabb pálcaintések sorozatát láthatja, ami által az ajtó becsukódik, egy szék pedig - nem kimondottan finoman - fellöki. Egyik legkényelmetlenebb székem sikeresen elkapja a hátraeső fiút, ezt nem tudja kivédeni, akárhogy is próbálkozik. - Valószínűleg tudja, mért van itt. - felveszem az asztalról a dolgozat címén beadott firkálmányt és amilyen erővel, ahogy csak tudom, eléhajítom. Valószínűleg még sosem voltam ilyen mérges, egész életemben, de nem érdekel, hogy ki kell zökkennem a mindennap megszokott nyugalomból. Az életben először nem érdekelt, hogy eldobtam a higgadtság álarcát és megmutatkoztam egy ilyen kis hülye előtt.
Az asztalra teszem két kezem és rájuk nehézkedve teszem fel a kérdést. - Mivel magyarázza ezt a szennyt? - nem gondolkodom a szavakon, nem rágom meg őket, még a válaszát sem vagyok képes megvárni, már dobom is a labdát olyan váratlanul, hogy az végleg kikészítse. -Olvasd fel! - letegeztem. Nem érdekel! Nem érdemli meg, hogy akár csak hozzászóljak. Vegye megtiszteltetésnek, hogy egyáltalán lehetőséget kap, hogy kimagyarázza magát.
Felballagtok szépen az emeletre, ahol Kulkov irodája van, de nem épp a legjobb elfoglaltságaim közé tartozik ez a lépcsőzés, remélem legalább rövidre fogja a kiakadását. Mert gyanítom nem tetszett neki a legutóbbi fogalmazásom, pedig én tényleg, úgy igyekeztem hogy lenyűgözzem. Ch... Ahogy kopogtatok, meg is kapom a belépési engedélyt, mivel az ajtó kinyílik, és én beljebb lépek, tudom hogy most halálra kéne rémülnöm, vagy valami de nem félek ettől az embertől, akkor sem ha tanár. Persze ismerem a határaimat is, de ameddig elmehetek, addig el is fogok. Belépve az irodába az ajtó becsapódik mögöttem, és ahogy teszek pá lépést, az egyik szék majd felborít, és el is vesztem az egyensúlyom, de nem esek hanyatt, mert egy másik alkalmatosság mögém kerül, és egy apró nyögéssel landolok benne, hogy aztán az asztalhoz közelebb húzódva álljon meg nyugalmi állapotába. Remek, szóval sikerült felhúznom a tanár bácsit. - Igen, valószínűleg tudom miért vagyok itt - forgatom vissza a szavait, ahogy hátradőlök a székben és nem sietek sehová, de meg kell mondjam, nem épp a legjobb látvány, hogy ennyire kiakad, és csak a szemem sarka rebben ahogy teli erőből elém vágja a remekművem, amit beadtam neki. Rápillantok, és csalódottan ismerem fel, hogy még csak nem is osztályozta. Még B-re se. Tragédia. Ahogy magyarázatot kér, csak felvonom a szemöldököm, és elgondolkozom, de nem mondom ki ami a nyelvem hegyére tolul, mivel az nem lenne túlságosan egészséges rám nézve, így is elég pipa. - Túl sok magyarázatom nincs rá, ez egy elég érdekes bűbáj, és szerintem gyenge ahhoz hogy két tekercses házidolgozat témája legyen, és mint látszik, nem vettem teljesen komolyan a dolgot - válaszolok, minden szívbajoskodás nélkül, és ahogy felkiált szinte, felveszem az asztalról az első tekercsem, és széthajtogatom. Megütötte a fülem a tegezés, de nem érdekel. Ez annyira apróság, semmi jelentősége nincs számomra. - "A bűbáj maga számos elemből tevődik össze, mindegyikhez bonyolult kézmozgások felesleges és idióta hada szükségeltetik, ahogy a mágia a pálcán keresztül, alaposan átkeringve a testünkön, a mágiában ölt testet, ami nem egy kifejezetten speciális mágiaforma, és szerény véleményem szerint a gyakorlati haszna is eléggé csekély, tanítása felesleges időveszteség..." - olvasom fennhangon, a saját szavaimat, hiszen ezeket én írtam és így is gondolom. Nem tudom mit akar elérni vele. - Felolvastam, most boldogabb hogy a saját hangomon hallotta amit leírtam? Őszinte véleményt várt, miért sértődik meg ha valaki leírja amit komolyan gondol? - kérdezek vissza, valamennyire komolyan is gondolva a kérdésem. Hiszen ez egy vicc. Az egész.
Hozzászólások száma : 26 Join date : 2015. Jul. 24. Age : 50 Tartózkodási hely : Worcester/Roxfort
Tárgy: Re: Not my fault - Kieren & Rod Szomb. Szept. 05, 2015 3:26 pm
16+ A HOZZÁSZÓLÁS NYOMOKBAN TRÁGÁR KIFEJEZÉSEKET TARTALMAZHAT
Elégedetten konstatálom, hogy elég nagyot esett, majd még mindig eléggé felbaszottan vágom elé a dolgozatát. - Túl sok magyarázatom nincs rá, ez egy elég érdekes bűbáj, és szerintem gyenge ahhoz hogy két tekercses házidolgozat témája legyen, és mint látszik, nem vettem teljesen komolyan a dolgot - nem reagálom szóval, de az öklöm a lehető leghangosabban ütődik az asztal lapjára. Nem érdekel, hogy mennyire fáj. Nem tudok most ilyen jelentéktelen hülyeséggel törődni, inkább hallgatom a felolvasást.
- "A bűbáj maga számos elemből tevődik össze, mindegyikhez bonyolult kézmozgások felesleges és idióta hada szükségeltetik, ahogy a mágia a pálcán keresztül, alaposan átkeringve a testünkön, a mágiában ölt testet, ami nem egy kifejezetten speciális mágiaforma, és szerény véleményem szerint a gyakorlati haszna is eléggé csekély, tanítása felesleges időveszteség..." - gondolataim csak úgy cikáznak, agysejtjeim pedig úgy érzem, minden egyes szóval elhalnak. Erre a sok sületlenségre nem tudok semmit sem mondani. Nem is lehetne. Mi az, hogy összetett? Francokat, annyira összetett, mint az agya. Semennyire.
- Felolvastam, most boldogabb hogy a saját hangomon hallotta amit leírtam? Őszinte véleményt várt, miért sértődik meg ha valaki leírja amit komolyan gondol? - értem már, hogy mért ilyen gyatra a tárgyamból. - Kibaszottul nem érdekel, hogy mi a véleményed. Azt kellett volna leírni, hogy mire jó és milyen esetekben, mire használják. Ez lószar. - nem fogom vissza magam. Mért tenném? Nem érdemli meg és nem akarom megadni annak az örömét sem, hogy lazán elbeszélgetek vele. Ha kell, akkor leütöm, utána legyen ilyen kurvára higgadt.
Nem értem mit van kiakadva, ezzel igazán számolhatott volna, hogy lesznek olyan diákok is az évfolyamában, akiket nem varázsol el a puszta jelenléte, és nem látnak benne mást, csak a tanárt és az idegesítő akadályt, amit el kell viselniük nap mint nap. Egy napon le fogom körözni, és minden nappal egyre közelebb ez az időpont, és magamban szinte felnevetek a kiakadásán. Ő van kiakadva, holott én még értékelést sem kaptam a dolgozatomra, hanem csak egy kedves idézést, miszerint azonnal jelenjek meg az irodájában. Presztizs kérdés, szóval meg is jelentem. A szék nem kényelmes, és nagyobbat estem bele mint vártam, de ennek semmi jelét nem mutatom, nem halok bele, semmiségekkel pedig nem foglalkozom, semmi értelme nincs azon hisztizni hogy talán lesz egy kék foltom. - Való igaz, nem életem legjobb házidolgozata, de mégis mit várt? Egy értelmetlen bűbájról kellett volna bármi értelmeset írni. Ha komolyabb válaszokat szeretne a kérdéseire, komolyabb kérdéseket kellene feltennie - javaslom, pofátlanul, aztán ahogy elnézem hogy kb megint robbanni készül, hogy ne mondjam meg neki hogy mit tegyen még azt is hozzá teszem hogy szerintem. - Persze, maga tudja, maga a tanár ... - de hogy minek, azt nem folytatom, mert bevallom őszintén nem sokra tartom. Nem csak őt, más tanárokkal is vannak fenntartásaim, de azok eddig nem balhéztak a dolgozataim miatt. Akinek nem tetszett simán B-re minősítették és kész. Türelmesen nézek rá, hátha még valamit hozzám vág, talán fizikailag is, és ami elől védekeznem kellene.
Hozzászólások száma : 26 Join date : 2015. Jul. 24. Age : 50 Tartózkodási hely : Worcester/Roxfort
Tárgy: Re: Not my fault - Kieren & Rod Hétf. Okt. 19, 2015 4:41 pm
16+ A HOZZÁSZÓLÁS NYOMOKBAN TRÁGÁR KIFEJEZÉSEKET TARTALMAZHAT
Remélem jó nagyot esett abba a kibaszott, kurva székbe! Továbbá bízom benne, hogy nem tört el a szék lába, e miatt a kis akcióm miatt. - Való igaz, nem életem legjobb házi dolgozata, de mégis mit várt? Egy értelmetlen bűbájról kellett volna bármi értelmeset írni. Ha komolyabb válaszokat szeretne a kérdéseire, komolyabb kérdéseket kellene feltennie.. Szerintem - toldja még meg, én pedig most már kissé lenyugodva mosolyodom el. Majd megtanulja, hogy velem ő ne packázzon. Ha nem veszi tudomásul, akkor sok időt fogunk együtt tölteni, ami valljuk be, nem csak neki lenne büntetés.
Azért, hogy ne tartson annyira bunkónak - ami igazándiból marhára nem érdekel -, válaszolok neki néhány intelemmel, olyan "csak azért is" hangon. - Köszönöm a véleménynyilvánítást, igyekszem érthetőbben megfogalmazni a házi feladatot, valamint bízom benne, hogy értékelni fogod a külön házit, amit persze csak te kapsz. - hangom olyan édes, hogy teába lehetne csepegtetni méz helyett. Magam is hányni tudnék tőle. - Ugye milyen megtisztelő?
- Persze, maga tudja, maga a tanár... - ó, de még mennyire, hogy én vagyok. És amint alkalmat ad rá, én ezt úgy használom ki, ahogy csak tudom. Megjegyzését csak egy bólintással igazolom, inkább felveszem előle a dolgozatot. Nézegetem egy kicsit és be kell vallanom magamnak, hogy bár háznyi nagy baromságokat írt le, a stílusa megtetszett. Kedvelem a fiút. - Van egy ajánlatom. - kis hatásszünetet tartok és veszek egy nagy levegőt. Immáron normál hangon beszélek. - Amennyiben neked is megfelel, semmisnek veszem ezt a dolgozatot. Egy feltétellel. Itt és most lefelelsz ebből az egy bűbájból.
Türelmesen nézek a fiúra. Amennyiben elfogadja az ajánlatom, talán még egy E-t is ki tudok belőle kanyarítani neki. Ennyivel minimum tartozok, ha már így letámadtam. Persze, ha nem fogadja el, akkor ráírok egy osztályzatot, ami azonban nem lesz túlontúl édes a szemnek. Csak rajta áll, hogy milyen jegyet kap - meg persze egy kicsit rajtam is, de a következő lépést neki kell megtennie. Rajta áll vagy bukik az egész.
Kényelmetlen egy szék, ha tanár lennék biztosan valami sokkal kényelmesebbet választanék, mondjuk valami párnázottat vagy nem tudom, mindenesetre nem estem bele akkorát amit megszenvednék szóval nem teszem szóvá a dolgot, inkább elhelyezkedek benne ahogy a férfit nézem. Egyáltalán nem érzem azt hogy komolyan venné magát, és nem hiszem azt sem, hogy ide való lenne, tanárnak. Ilyen vérmérséklettel? Ugyanmár. Tehát nem adom meg neki azt az örömet, hogy lássa, hogy esetleg megütöttem magam ahogy a széke eléggé vendég marasztaló, inkább az arcát nézem, ahogy lassan megnyugszik, mintha valami eszébe jutna, ami nekem nem fog tetszeni, de jelenleg igen korlátozottak a lehetőségeim, amíg iskolába kell járnom, pedig annyi kreatív gondolatom lenne, még vele kapcsolatban is. - Határozottan az, alig várom - mosolyodom el ugyanolyan álszent mosollyal, ahogy a férfi is, hiszen csak úgy csöpög a szavaiból a kedvesség, és annyira émelyítő hogy csoda hogy nem hányja el saját magát. Én biztos megtettem volna a helyében. Plussz munka, csodálatos, bár erre valahol azért számítottam, mert lássuk be nem hagyhatta ezt annyiban anélkül, hogy a jóhíre ne forogna kockán. Bár nem olyannak tűnik, mint akit ez annyira érdekel. Figyelem ahogy elveszi előlem a lapot, ami tele van a kézírásommal, nem mondhatják hogy nem dolgoztam meg vele, hiszen ehhez is idő és energia kellet hogy ezt leírjam és összeszedjem a sok hülyeséget. - Ajánlat? Miféle ajánlat? - vonom fel a szemöldököm, ez meglepetés számomra, nem gondoltam hogy lehet vele alkudozni de jobb ha megjegyzem magamnak, később még jól jöhet. Persze, nekem sem jönne rosszul az alku, azért egy B igen borzalmasan mutatna a megszerzett érdemjegyeim között, és nem lennék rá büszke, bár ez eléggé suta bűbáj amúgy. Na mindegy. - Legyen. Elfogadom az ajánlatát - jelentem ki rövidke mérlegelés után, hiszen amit meg kellett erről tanulni azt mind tudom, de utána is olvastam, hiszen a viselkedésem az ami rémes, nem a tudásom, ezt már többen is elismerték. - Kérdezzen - szólalok meg pár perc után jelezve hogy készen állok, átgondoltam a dolgokat, felépítettem a bűbájt, és az arról szóló információkat, össze rendeztem agyban, és most kész vagyok válaszolni is.
Hozzászólások száma : 26 Join date : 2015. Jul. 24. Age : 50 Tartózkodási hely : Worcester/Roxfort
Tárgy: Re: Not my fault - Kieren & Rod Pént. Jan. 15, 2016 8:40 pm
Nyugalmam most már töretlen. Nem igazán kell nagy levegőt vennem, és szomjas, illetve éhes sem vagyok már. Mikor ideges leszek, mindig ennék, vagy innék valamit. Ilyenkor vagy a körmömet, vagy a hajamat rágom. Szerencsére erre nem került sor az előbbiekben
A fiúra nézek. Arcom immáron rendezett. Nem akarom folytatni az őrjöngést. Igazából az nem én vagyok, de most kiakadtam, ki kellett magamból adnom a dühöm. - Határozottan az, alig várom - elmosolyodok a válaszán. Ugyan látszik rajta, hogy nem tetszik neki a dolog, néha attól még kapom plusz feladatot. Nem pikkelek rá, meg semmi ilyen, de ezekért a feladatokért plusz pontokat adnék neki. - Nagyszerű. - csapom össze tenyereimet, hogy aztán az asztalra támaszkodjak.
Ahogy alapot tanulmányozom, néhol fellelek pár jobb mondatot, de azokat már eddig is tutam, hogy ott vannak. Nem változtatnak a tényen, hogy a szövegkörnyezet tönkreteszi a szöveget, mely amúgy kitűnően le van írva. - Ajánlat? Miféle ajánlat? - tudtam, hogy kíváncsivá teszem ezzel. Én is voltam anno ilyen. Vagy hát hasonló. Mikor elmondom neki az ajánlatomat, csak remélni tudom, hogy érdekli és elfogadja. Ha azonban nem, akkor sem lett volna nagy baj. Ráírtam volna a dolgozatára egy H-t, de igazából ez E-t is odafirkanthattam volna. Egy oka van, hogy nem tettem: több van ebben a fiúban, mint mutatja a külvilágnak.
Kíváncsian várom válaszát. Persze, ha elfogadja, akkor nem szeretnék véresen nehéz kérdéseket feltenni neki. Éppen csak azt, amit a dolgozatban is kértem. - Legyen. Elfogadom az ajánlatát - fokozom mosolyom. Nem tehetek róla, örülök, hogy belement. Ez mindkettőnknek jobb lesz. Nem kap rossz jegyet, és nekem sem marad rossz a lelkiismeretem.
Kicsit várok, hogy rendezze a dolgait, majd mikor megszólal, rövidesen felteszem az első kérdést. - Kérdezzen! - Rendben. Akkor nézzük csak... - belepillantok a dolgozatába. - Mit tudsz a használatáról? Hol, és főként kik használják? - jó, ez nem volt benne a dolgozatban, de azért a jegyzetekbe leírattam velük, szóval tudnia kell, hogy általában a kríziselhárítók, illetve a minisztériumi dolgozók használják.
Kezdőlap 
Szomb. Márc. 26, 2016 10:07 pm by 
